Előbb olvastam az előző leveledet, hogy muzsának érzed magadat. Most meg beirod a "nagyközönségnek" hogy nincs sükséged férje, házasságra. Miért kell ezt igy leirni, amikor leri ebből a szövegből, hogy majd meghalsz hogy legyen már valakid. Ha akarod legyen, de akkor fogadd el azt a valakit és ne csak azt mondogassad, hogy te igy akarod, te igy szeretnéd, neked igy, neked úgy. Mindenkinek joga van úgy élni ahogy szeretne, addig amig másokat nem károsit azzal, de ahhoz neked is tudnod kellene hogy mit akarsz. Ma már sajnos?? nem "divat" nagyon a házasság, ez van, de társra, barátra mindenkinek van szüksége, kinek hogyan a szájize szerint, és ez mind normális. A lényeg az hogy a partnert EL KELL FOGADNI úgy ahogy van, vagy hagyni egymás élni békében. Anyakép is normális, de ha nem vágytál gyerekre, olyan is van, a lényeg hogy amit csinálsz őszintén csináljad és ne bánd meg.

ámen. Én is tíz évvel ezelőtt találkoztam valakivel, akivel összekötöttem volna az életem, de akkor még olyan éretlen és ÉRTETLEN voltam. Fel voltam háborodva azon, hogy szeretni mert szegény, pedig dehogy.. egyébként jól vagyok a bőrömben, köszönöm Minden jó

Ez szinte bárkivel megesik...van aki bevallja,van,aki nem ......

Valamikor udvarolt nekem egy srác,aki nagyon rendes volt,szuper parti,csupán nem volt az esetem....az öccse viszont tetszett....ő meg engem észre sem vett.....aztán jött valaki,akivel minden összejött... ennek 37 éve...

Te is meg fogod találni az igazit...

Ez téyleg nézőpont kérdésem, mert ma reggel úgy keltem fel, hogy házasságpárti vagyok. Csak ma rájöttem, hogy azok, akik velem egybekelnének, azok nem kellenek nekem, akik meg nekem kellenének, azoknak meg én nem kellek. Tulajdonképpen konzervativ vagyok, amibe még így is sokminden belefér, akár pár akár gyerek szemszögéből nézve. De azok a palik akikre felnézek, azoknak én nem kellek. Ez van.

Ez csupán nézőpont kérdése....régen az együtt élésnek a házasság adta meg az erkölcsi alapját,ma ahogy mondják, "összecuccolnak".....nekem ez nagyon idegen, akármeddig is működik egy házasság,az nagyon fontos,hogy két ember amikor egybe kel,akkor azt egy életre tervezi...talán nagyobb súlya van a szemükben is,mint az összeköltözésnek....persze kivétel mindig akad..

Ez a szeretet dolog azért azért nagyon érdekes, mert ha elkezded adni, akkor elkezded kapni is. Amig csak sírsz, hogy nem szeret senki, addig csak sajnálod magad.
Nem? Amikor tanítottam, nekem az nagy lépés volt, hogy sok gyerek közé be mertem menni, és szeretni is tudtam őket. Most meg nincs ez.

Bozzii akkor se lenne semmi , ha rámozdulnék, de nem.
Itt úgy értettem, hogy olyan volt ,mintha az anyukám állna ott és védene meg engem, ami nekem nagyon hiányzik, a szeretet. Így értettem.

" megváltoztak a gondolataim, csak attól ,hogy ott állt és nézte a computert. Belegondoltam, ha ezt az érzést nap, mint nap érezhetném, de jó volna."


Ne má bakki! .........Rámozdulsz egy nőre?