Mindattól függetlenül, hogy milyen szörnyeteg célokért küzdők rendelték meg ezeket a mozgalmi dalokat, igen dallamosak, szívhez szólók voltak.

........Ez? Lenn hol a tölgyek
őrzik a völgyet .........

A Ságvári nevezetű terroristát megéneklő dal.

Amikor katonákok voltunk, a laktanyában mindig megénekeltették velünk a reggelit, ebédet, vacsorát.
Ének szóval kellett megközelíteni az étkezdét.

Egyik alkalommal "Sziszó" őrnagy bocsátott útra minket vacsorázni, és mi mint minden alkalommal igyekeztünk elsumákolni az éneket. "Sziszó" a körlet bejárata lépcsőtetején állt és utánunk krákogott, aztán odakiáltott, hogy "NÓTA!!!" erre K. Albin előénekelte a " Mint a mókus fenn a fán"-t .

"Sziszó" nem tetszésének kifejezésére utánunk krákogott még egyet aztán belenyugodott és inkább elfordult. Mi meg sok lebegő farkú kis mókus eltrappoltunk kajálni. Az étkezőket mindig fogadta a bejárat előtt vagy az "ÜTI" vagy az "ÜTIHá" (ügyeletestiszt, ügyeletestiszt helyettes), nos, .....minket visszaparancsolt vagy ötven méterre és ordított, hogy "ÚJ NÓTA!!!!!"

"Sziszó" századparancsnokunk mindig tartotta a hátát miattunk, értünk.

Mindig lefoglalták a gyereket, lehetett álmodozni, ezt hiányolom most én.
mindeközbe fájddalmas volt nekem ez a klip csudajó, gyönyörű az élet

A gyerekek lelkesedését bele" fojtották" valamibe, amiről asse tudták micsoda, csak dal volt oszt kész.

Kerry dettó.

http://www.youtube.com/watch?v=oFtvPFX_5c0

A gyermekkorom........és hidd el szép volt....nem a kommunizmus,hanem az,hogy még lehetett álmodni,tervezni......és nem csak aznapra...

Féltem a mai gyerekeket.....egy kaoszból nem lehet a jövőt megálmodni....építeni még kevésbé....

Nekünk " jó dolgunk" volt, mert igazgatónk a Mezgaz Miniszter felesége volt titokban támogatták a változásokat. De mégis megmaradtak ezek a hülye dalok, meg a nacionálé. Jól beetettek minket.