Csillagholdacska problémáját mi,akik itt vagyunk ismerjük,és ha láttad az itt levő beirásokat, egyöntetüen szeretettel kezeljük.Örülj neki,hogy Te másként éled meg a konfliktusokat,de neki ez nehezebb,a betegségéből kifolyólag. Neki most semmi másra nincs szüksége,mint szeretetre,és bíztatásra. És ő ezt viszonozza nekünk a kedvességével,ami a mai világban nagy kincs. Ezért írtam Neked,hogy nem tudod miről van szó,mert gondolom ha tisztában lennél a tényekkel,Te is megértenéd,hogy ő nem egy úgynevezett hipochonder, aki folyton önmagával foglalkozik....igenis,amikor jól van,nagyon érzékenyen reagál mindenki panaszára,segít tanácsokkal azoknak,akiknek tud....

Tudod Kerry, nem szoktam senkibe sem belerugni, ezt még sosen mondta rám senki. Én sem bántottam meg őt, csak elmondtam a vele kapcsolatos törénteket, ahogyan ő viselkedett velem szemben és azt én nem tartottam helyesnek. Gondolom neked is van elég problémád és nem szeretnéd ha veled hasonló történne, és akárhogy is elismerheted hogy Csillagholdacska túl sokat foglalkozik a saját problémájával. Hidd el mindenkinek van gondja, de nem teregeti állandóan ki a bajait, mert az sajnos úgysem segit.

Könnyen ítélsz,és keményen.......És mint előbb, megint nem ismered az előzményeket....Csillagholdacskát itt mindenki szereti,kedves,jóindulatú ember..és most bajban van,amikor intelligens ember inkább mellé áll,mint kritizálja......Bozkurtot meg ne sajnáld,ők jó barátok,és szerintem velünk szurkol,hogy mielőbb meggyógyuljon.....szerintem most én is ideírhatnám neked,amit előbb te tettél,hogy......"miért volt erre szükség?" .......Jobban vagy,ha még egyet rúgsz bele te is?

Ez egy csuda érdekesre fordult kérdés lett. Bozkurt, ahelyett hogy mindenki örülne veled a két csillagodnak, azt mondják, hogy az kap csillagot aki nyájasan és hizelegve válaszolgat, ezt rád igazán nem lehet mondani, inkább túl keményen és jól válaszolsz. A lényeg az lett, hogy mindenki a Csillagholdacska lelkivilágával foglalkozik. Nekem kicsit keserű szájizem maradt vele, mert egyszer kérte, hogy irjam le az életemet (mert úgy látszik érdekesnek találta), én meg boldogan irtam neki és talán kérdeztem is tőle valamit (már nem is emlékszem), azóta még azt sem mondta, hogy köszönöm hogy leirtam. Nem lényeges, csak furcsa, ha ennyire nem veszed figyelembe a másik embert, akkor mit vársz. Sajnos a probléma veled hogy túl sokat foglalkozol magaddal.

Csillagholdacska!

Megtiszteltetés nekem, kevés ennél kedvesebbet tudtál volna írni....

Tesla!

Alig 30 oldal,és szerintem érdemes elolvasni.......főleg akkor,mikor padlón van az ember.....
Viszont boldog csak akkor nem leszel,ha nem akarod......manapság mindenki a mának él.....jövőkép hiányában....no meg a koromból is ez adódik....de én például megtaláltam a lelki békémet az állatvédelemben....életem és sok állatvédő barátom életének része lett a mindennapos mentés a biztos halálból,a megkínzott kis szerencsétlenek gyógyítása......van egy maroknyi csapat..tán 200 ember,akik ugyanezt teszik nap mint nap esténként,és határtalan az az öröm,mikor kiderül, nem lesz altatás,mert sikerült gazdit találni.....vagy éppen sikerül meggyógyítani egy megkínzott kis állatot......keresned kell valamit,ahol át tudod adni azt a pluszt,ami segít abban,hogy embernek érezhesd magad......lehet ez bármi....ha segítesz valakin,valahol,az Neked tesz a legnagyobb szolgálatot.....
És igen....szerencsés vagyok,mert a családom is így gondolkodik,és soha még egyszer sem,a legnehezebb időszakokban sem volt az nálunk itthon kérdéses,hogy tudunk-e segíteni......

Kerry én olyan magamnakvaló fajta vagyok...nem szeretek olvasni,de majd erőt veszek magamon és elolvasom amit ajánlottál..
Csillagholdacska,én mindennap csak a mának élek....nem érdekel a jövő....az egész nem ér semmit...soha nem voltam,és nem is leszek igazán boldog...
üres napok...

Csillagholdacska, igen, tényleg van, utólag rájöttem.
Ugye neked is korán halt meg az édesanyád? Ha ezt rosszul tudom akkor semmis a válaszom, csak akkor áll, ha erre jól emlékszem.

Ha igen, akkor pontosan érzem amit érzel. /legalábbis azt hiszem/
Volt már életemnek olyan pontja, amikor üldögéltem anyám sírján és arra gondoltam, hogy a lánygyerekeket, ha 4-7 éves koruk között hal meg az anyjuk akkor humánusabb lenne utána lőni ott és azonnal. Tanultál fejlődéslélektant, pontosan tudod miről beszélek....
Tudom milyen érzés, amikor azt látod, hogy mindenkinek megtanították azt a "titkot", csak neked nem, mert idő előtt elvették a mintát.
Tudom milyen érzés, amikor kamaszként ezt a meg nem tanított tudást kérik rajtad számon /néha elég érzéketlenül/ és kínlódsz, honnan szedd össze.
Tudom milyen hihetetlenül erős, egy életre szóló hiányérzet maradt benned--ugyanis bennem is van.

Ezzel együtt azt mondom, hogy tévedsz. Nem rothadt az a gyökér. Csukd be a szemed és képzeld el életed fáját.
Csillagholdacska, anyud már csak odaátról tud neked segíteni és súgni, hogy mit tegyél. Már csak onnan tudja elmondani, hogy mennyire csodálatos kis csajszinak adott életet. Hogy szeret és figyel rád.

Ő a te gyökered. Nem az apád és nem tágabb családod, nem a világ és nem te magad..

Ő a gyökered. Benned van ugyan, a részed és nagyon fontos részed, de semmiképp nem rohadt. A te gyökered túl korán távozott, de nem rohadt el. Korábban lett fényes és megfoghatatlan mint szabadott volna, de attól még fényes és nem rohadt.

És bárkit, aki mást mer neked mondani az nyugodtan küldd el a francba. Ha egyedül éppen akkor nem vagy hozzá elég erős, akkor küldd közénk.
Majd mi felvilágosítjuk

Csillagholdacska: Nagy ölelés Neked! Nehéz lehet szemben állni az egész világgl, borzasztó érzés lehet...... De nem valós ám....
Én nem látnak kiszáradt fának.... Számomra egy vidáman röpködő, színes pillangó vagy!