Ha ideirnád az idézetet, könnyebben tudnék rá válaszolni.
Én nem vagyok férjnél, tehát válaszom se lenne hiteles, de engem akkor kért feleségül a párom, amikor jól elküldtem a sunyiba.. meggondolta a dolgot, és megkérte a kezem, az más kérdés, hogy nem mentem hozzá.
A néphagyományban a lány meg férjhez, azáltal megszünik a " régi élete", akkor válik felnőtté, asszonnyá, majd anyává. Ez a néphagyomány.
Ahány ember annyi féle szokás, persze.
Legtöbbször a nő vesz részt benne, ismerek férfiakat, akik évekig elélnének a langyosban
, az nem (lesz) hűtlen. Még az is lehet, hogy minden férfi hű, persze csak egy valakihez. Akivel kiteljesedhet ő is. MEGKŐ TALÁLNI MINKET! Nem össze-vissza.....akkor, mintha önmagukoz is hűtlenek lennének. 