Kezdj el élni. Azt csinálni amihez kedved van. Valósítsd meg az álmaidat, ennyi.

"olyan, mintha csak egy helyben állnék", hát igen ha nem nézel szét itt a földön és "teszed a dolgod" nap, mint nap, akkor igen.
Az előző kérdésedben írod "bár nem tudom, elég-e a szándék, hogy segítsek másokon, miközben ők volnának képesek velem tenni azt.. én emelnék, de ők már szárnyalnak.." Nagyon megragadott a hasonlatod, csakhogy ne a szárnyalókat emelgessük!
Értem a "fejlődés" iránti vágyadat, csak számomra kicsit úgy hat, mint amikor 2 évesen akarunk "nagyra nőni", s 2 évesen meg is nyugszunk, hogy nagyranőttünk, ha apa a feje fölé emel...., aztán eltelik némi idő, s meg- és jó esetben fel is növünk, anélkül, hogy dirrektben akarnánk azt.

az a legtöbb amit tehetsz , hogy befelé figyelsz..ugyanis a lélek onnan figyel .. ha fejlődni szeretnél , akkor ez az egy út járható ..

Olyan helyet kell keresned, ahol megtanítanak meditálni, és te magad fogod a felettes énedtől meditáció alatt megtudni, hogy mit kell tenned, hogy fejlődjél

Intenzíven megélni ami történik veled.
A sorsnál jobb tanítómester nincs, csak szembe kell nézni azzal, amit küld.

Kezdj el élni. Azt csinálni amihez kedved van. Valósítsd meg az álmaidat, ennyi.

"olyan, mintha csak egy helyben állnék", hát igen ha nem nézel szét itt a földön és "teszed a dolgod" nap, mint nap, akkor igen.
Az előző kérdésedben írod "bár nem tudom, elég-e a szándék, hogy segítsek másokon, miközben ők volnának képesek velem tenni azt.. én emelnék, de ők már szárnyalnak.." Nagyon megragadott a hasonlatod, csakhogy ne a szárnyalókat emelgessük!
Értem a "fejlődés" iránti vágyadat, csak számomra kicsit úgy hat, mint amikor 2 évesen akarunk "nagyra nőni", s 2 évesen meg is nyugszunk, hogy nagyranőttünk, ha apa a feje fölé emel...., aztán eltelik némi idő, s meg- és jó esetben fel is növünk, anélkül, hogy dirrektben akarnánk azt.

az a legtöbb amit tehetsz , hogy befelé figyelsz..ugyanis a lélek onnan figyel .. ha fejlődni szeretnél , akkor ez az egy út járható ..